Térkép
Főoldal
E-mail
Oldaltérkép
Hírek
A fórumhoz csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá. - Belépés - Regisztráció

Alap kategóriák >>>

Infomatikai kérdések

Név: 2024-03-29 06:38:33
<<< 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 >>>
KerekesLZ Adatok 2007-08-31 08:48:28
A Bugacpusztaházán rendszeresen szombat délelőttönként tartott informatikai oktatás első előadása 2007. szeptember 8-án 9-től 11 óráig lesz a szokott helyen (Önkormányzat terem). Minden tanítványt és érdeklődőt, esetleg új jelentkezőket szívesen várunk!
válasz erre
KerekesLZ Adatok 2007-08-27 15:06:36
Ez bizony elég hosszú és bonyolult téma lenne, de megpróbálok egyszerűen fogalmazva válaszolni.
A tömörítési eljárás lényege az, hogy egy állomány (file) méretét az eredeti mérethez képest számottevően csökkentsék. Egyes helyeken a vírusok elleni védelemhez is használják, mert a tömörített állományt elvileg a vírusok nem tudják támadni. Nagyon sokféle működés létezik, ebből én kiragadnék az egyszerűség kedvéért kettőt: a legegyszerűbbet és a legrégebben alkalmazottat. A legegyszerűbb eljárás az, amikor egy program kiszedi az üres helyeket az állomábnyból. Ez úgy működik, mintha egy lufit leengednénk - a levegő kijön és a térfogat számottevően csökken. Ha levegőt visszafújjuk, akkor visszaáll az eredeti állapot - persze csak ha pontosan annyit fújunk bele, amennyit kiengedtünk. A modern tömörítő programok azonban nem térfogatilag tömörítenek, hanem matematikai módszerekkel. Ezek közül az egyik legrégebbi eljárás a Huffman-elv (ami hasonló a Shannon-Fano /SF/ féle kódolás alapelveihez). Matematikailag monoton gyakoriság alkalmazása (csökkenő), mely eredménye az ún. Huffman fa lesz. És ettől fogva azért nem írom tovább, hogy miként működik, mert szerintem nem szakember számára teljesen érthetetlen vizekre eveznék és lehetetlen egyszerű szavakkal elmondani. A lényeg az, hogy matematikai módszerekkel (hatásfok, redundancia, csatornakód, entrópia) a tömörítő a gyakoriságok monoton sorrendjébe rendezi a forrásszimbólumokat és a hozzájuk rendelt csatornakódokat. A kitömörítéskor így nem történik adatvesztés. Vagyis minden adathoz hozzárendel egy kisebb méretű kódot és azt kicsomagoláskor dekódolja.

Amiket érdemes tömöríteni: minden olyan állományt, amit lehet. JPG-t pl. nem érdemes, mert az eredetileg is tömörített forma, de pl. a BMP képeket, dokumentumokat stb. már érdemes a helymegtakarítás végett.

A hogyanra nem igazán értem a kérdést: ha arra gondolsz, hogy milyen programmal, akkor bármilyen tömörítőt használhatsz. Magam a WINRARHU 3.5-t használom, de pl. a kilencvenes évek elején az ARJ-t használtam. A tömörítők használatához kicsi gyakorlat kell, de pl. egy TOTAL COMMANDER segítségével nagyon egyszerűen lehet ezt a műveletet elvégezni. Ha érdekel a téma és szeretnél egy személyes kisebb oktatást, akkor nyugodtan keress fel minket szombatonként Bugacpusztaházán a Polgármesteri Hivatalban, ahol a gyerekeket oktatom 9-11-ig. Az első óra szeptember 8-án lesz.
Előzmények (1) válasz erre
Lokalpatriota Adatok 2007-08-22 20:37:48
Sziasztok!
Kérlek írjatok arról, hogyan működnek tulajdonképpen a tömörítő programok, miket lehet vagy érdemes tömöríteni, és hogyan.
válasz erre Utózmányok (1)
KerekesLZ Adatok 2007-08-07 08:54:50
A Linux-MS téma és a görög nyelvi értelmezés akkor lezárva. Örülök neki. Várjuk a következő kérdéseket!
Előzmények (3) válasz erre
Matrix Adatok 2007-08-05 12:47:21
Nem vagyok szakember... Valószínű ezért nem értem ezt a mondatot se:
"A vírusirtók elvileg heurisztikus (vonatkozó ismeret szerinti keresés, ezért kell őket frissíteni) rendszerben működő memória háttérprogramok"

A heurisztikus keresés a programkód elemzésével olyan gyanús utasításokat, szabálytalan rendszerhívásokat keres, amik vírusra utalhatnak. Ez a legtöbb víruskeresőben csak opció, kikapcsolható, vagy az érzékenysége skálázható. Ismeretlen vírusokat próbál keresni (rengeteg vaklármával). Nem emiatt kell a víruskeresőt (elsősorban a vírusdefiníciós adatbázist) rendszeresen frissíteni, hanem a másik keresési módszer miatt, amikor a már ismerté vált vírusok kódrészleteit keressük a programjainkban.
Előzmények (2) válasz erre Utózmányok (1)
Matrix Adatok 2007-08-05 12:36:10
Teljesen értelmetlen a Linux vs. M$ vita, néhányban részt vettem utólag úgy gondolom nem kellett volna. Nem vagyok M$ ellenes sem, csak két paranoiám van: bankkártyát nem használnék wines gépen, és azt se szeretném, hogy a lélegeztetõgépemen az fusson.

A windows is stabil lehet, és biztonságosan használható, csak olyan szabályhalmazt kell betartani, amihez kell némi megszállottság. A már leírt tûzfal, mindig futó víruskeresõ, merevlemez rendszeres teljes ellenõrzése, automatikus frissítés bekapcsolása (ehhez legális win kell, vagy át kell verni az eredetiség ellenõrzõt, és az automatizmus ellenére a fél életet el lehet tölteni az ok gombbal, meg az újraindításokkal). Szoftvert csak megbízható forrásból szabad telepíteni (magyarul meg kell venni), minden letöltött szoftvert, minden adathordozót, vagy eszközt(cd, dvd, cserélhetõ lemez, flash) ellenõrizni kell víruskeresõvel, ugyanígy a levelek csatolmányait. Nem szabad látogatni kártékony kódokat tartalmazó webhelyeket (ezeken vannak a legjobb tartalmak, meg honnan tudod hogy melyek ezek). Ezt be kell tartatni mindenkivel aki az adott gépet használja, a gyerekkel is aki most hozott egy halom feltört játékot a haverjától, és játszani akar nem vírust kergetni.
Egy másik módszerem az volt, hogy a fontos dolgaimat idõnként kiírtam, a biztonság egyáltalán nem érdekelt, telepítettem futtattam crackeltem mindent, aztán mikor összeomlott (egy-két havonta), format, és új telepítés. Ez is eléggé idõigényes.

És akkor a Linuxról: Nem igaz hogy nehéz telepíteni, vagy használni, a maiakat ugyanolyan könnyû mint a wint. Vannak macerásabb részei is, de a windows registryjébe se szoktak titkárnõk kulcsokat vagy értékeket kézzel beírni(csak ha nagyon muszály :) ). Rengeteg segítség van a neten, pl. az Ubuntu disztro fórumán 350000 regisztrált felhasználó három milliónál több hozzászólása, sajnos angolul. Nálunk nem terjed mert nem oktatják felsõoktatási szint alatt. Nem is lehet elvárni orosztanárokból néhány tíz óra alatt képzett informatikatanároktól (elnézést tõlük nem az õ hibájuk, a rendszeré). Ezt se mindenütt gondolják így, pl. Münchenben a közhivatalok gépeirõl számûzték Billy remekét.
Nem igaz az sem hogy kevés a linuxos alkalmazás. Alapból feltelepülnek a legfontosabbak amik otthoni használatra kellenek: böngészõk, msn kliens, komplett irodai csomag ( a windowsnak nem része a MS Office, külön kell megvenni 2-3 szor annyiért mint az oprendszert), multimédia, fájlcserélõ. Ezeken kívül még legalább három dvd-nyi alkalmazás telepíthetõ egyszerû módon internetes tárolókból. Még ezeken kívül is vannak szoftverek, amik felrakhatók bár nem részei a hivatalos csomagoknak. Natív linuxos játék is van szép számmal, de a winesekrõl se kell lemondani. Emulátorokban (pl. cedega) futtathatók, láttam már olyat ami zökkenõmentesebben ment mint natív winen. Sõt komplett win futtatható vmware alatt, az nagyon vicces amikor leteszem az XP-t tálcára, igaz fordítva is megy, (ez nekem nem annyira vicces) win alatt linux. :( Az se igaz hogy hardverben különösebben válogatna, szinte mindent felismer, mindennel kommunikál a füstjeleken kívül. Elenyészõ amivel nem, arra az a megoldás hogy tudatosan kell vásárolni. Azt, hogy mennyivel jobban használja ki a hardvert meg lehet nézni a youtube-on, "beryl" vagy "compiz fusion" szavakra keresve. Ezek 3D-s ablakkezelõk, ablakdekorátorok, és 3-4 éves videokártyákkal alázzák a Vista Aeroját ami a szegényessége ellenére kiköpi a tegnap vett kártyát.

Nem érdemes váltani, ha van olyan drágább hardver amit még nem akarsz kidobni, és nem mûködik linuxban, és nem tudsz váltani, ha használnod kell pl. munkához olyan speciális alkalmazást amit csak winre írtak meg, bár ezek a problémák is megkerülhetõk. Nem szabad váltani úgy hogy letörlöm a wint, felrakom a linuxot. Egymás mellett is elvannak ha van egy szabad partíció, a linux csinál egy bootmanagert, és induláskor lehet választani a két rendszer közül. Még egyszerûbben ki lehet próbálni a live cd-kel. Sok disztrib készít ilyet, Ubuntu, OpenSuSE, vagy a magyar fejlesztésû Sulix, és szintén magyar UHU (az elõbbiek is tudnak magyarul). Cd-rõl bootolva egy komplett rendszer indul(tetû lassú a cd miatt), de kockázat nélkül ki lehet próbálni, nem nyúl a vincseszterhez.
Hú ez jó hosszú lett, bocs.
Előzmények (1) válasz erre
KerekesLZ Adatok 2007-08-02 11:54:06
A vicc kifejezésért bocsánatot kérek, bár nem a szó szoros értelmében használtam a szót, hanem inkább abban, hogy a kérdésfelvetés nem rendszercsere lehetőségére, hanem megoldás kérésére vonatkozott.
Előzmények (2) válasz erre
KerekesLZ Adatok 2007-08-02 11:51:44
A magam részéről nem szeretnék vitát nyitni ezen a fórumon a két operációs rendszer használatáról vagy használhatatlanságáról. Véleményem szerint döntse el a felhasználó azt, hogy mi a jó neki, és ha döntött, és kérdései vannak, akkor már itt két szakember is tud azokra válaszolni. Egyébként nem is hittem volna, hogy ilyen szinten beindul ez a fórum. Annak pedig nagyon-nagyon örülök, hogy nem egyedül kell a kérdésekre válaszolni és van itt egy szakember is, aki más oldalról is megtudja közelíteni a problémákat, mint én.
Előzmények (1) válasz erre Utózmányok (1)
KerekesLZ Adatok 2007-08-02 11:33:18
A válasz a Linux használatára egyszerű: egy kérdés is lehet - vajon miért nem használnak OS2 Warp, SUN, UNIX vagy CP/M operációs rendszert a felhasználók. A válasz egyszerű. Mert ezeket vagy bonyolultabb kezelni, vagy a hardveres eszközök drágábbak. Az MS Windows Magyarországon jelenleg a legelterjedtebb, de például Szlovákiában alig használják, ott a UNIX-LINUX-os rendszerek használatosak. De pl. az USA-ban, Ausztráliában is az OS2 elterjedtebb (2005 évi statisztikai adat). Nálunk még a kilencvenes évek legelején (1990-1991), amikor még nyitott kérdés volt az operációs rendszerek használata az országban (alig volt PC magánkézben, a számítógép pedig még mindig "kokom" listás volt), az akkori kormányzat a minisztériumi gépeket MS DOS és MS Windows felé kezdték el fejleszteni, ezt propagálták és támogatták - bizonyosan nem szakmai megfontolásokból (MS Windows 3.1, MS Word 5 DOS stb.). Így az irodai rendszereket is erre kezdték el felépíteni (vállakozásoknál is, nem csak az állami intézményeknél)és ez is maradt meg. A Linux-MS Windows "háború" örök, mióta létezik az elvileg ingyenes Linux és a közutálatnak örvendő, ám ennek ellenére egyeduralkodó MS rendszerek. Szakmailag mindössze kettő ellentétes érv a döntő a használatot illetően: a MS Windows megbízhatatlan, nem stabil, a Linux meg körülményes és alkalmazás szegény. Komoly irodai rendszereknél ezért szoktak beállítani egy Linux szervert (kiszolgálót) és a felhasználóknak MS Windows klienseket (felhasználói gépek). Azaz igazából a két rendszer együttesen ér valamit, külön-külön több hátránnyal működnek, mint előnnyel. Otthoni gépeknél pedig a döntő érv felhasználói szinten a játékok és egyéb alkalmazások rendelkezésre állása: ez pedig a MS Windows mellé billenti mérleg tepsijét.
Előzmények (1) válasz erre
Lokalpatriota Adatok 2007-07-31 21:41:12
Helló Matrix és KerekesLZ!
Nagyon köszönöm a segítséget!
Izgalmas beszélgetés alakulhat ki a butácska kérdéseimből. Az alapkérdést értem,(semmi egyebet) és izgalmasnak találom. Jó lenne, ha folytatnátok. Miért nem tudunk, mi "júzerek" többet a Linuxról? Azon kívül Mátrix, amit már leírtál, s hogy ingyenes, mi szól még mellette? Soha nem használtam még. Könnyebb vele dolgozni egy egyszerű felhasználónak? Szerinted KerekesLZ mi szól ellene? Hogy kevesebben használják? Azért kevesebben mert A Nagy MS érdekei így kívánják, vagy mert rosszabb?
válasz erre Utózmányok (3)
<<< 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 >>>
Az oldal fejlesztője: I-Design Studio, Szeged
Honlapkészítés | Arculattervezés | www.i-design.hu